Termékajánló

Termék részletek



Dr. Oláh János: Kicsi zsidó-magyar vademecum

Dr. Oláh János: Kicsi zsidó-magyar vademecum
3 400 Ft+ ÁFA= 3 570 Ft

Dr. Oláh János: Kicsi zsidó-magyar vademecum.

Először is e könyvecske címéről néhány mondatban. Az első szó (kicsi) jelentéstartalma egyértelműnek tűnik, hiszen ez azt jelenti, hogy nem nagy. Vagyis szűkszavúan, csak a leglényegesebbeknek tartott, és szerzője vélekedése által érdeklődésre számot tartható dolgokat gyűjtötte össze e kicsi kötetben. A második szót (zsidó) talán nem kell megmagyaráznom, hiszen néhai tisztelt kollégám és tanítóm Popper Péter [1]ז״ל szavaival élve: „…ma már rendszeresen, kvázi kísérőszövegként zsidóznak mindenfelé…”[2] Bár ez nem „mindig” szeretetteljesen történik, de hát ez van. Reményeim szerint, ha ők is bele-belelapozgatnak e kicsi könyvecskébe, akkor esetleg változhat valami, hiszen nagyon sok esetben a tudatlanság okozza, okozhatja e zsigeri zsidózást. A címben szereplő harmadik szónak (magyar) kétségkívül érthető a jelentése kedves magyarul (is) olvasó olvasómnak. A két szó így együtt (zsidó–magyar), ebben a sorrendben és kötőjellel, már talán magyarázatra szorulhat, hiszen: „…az én gondolataim, nem a ti gondolataitok”[3] – írja Jesájá/Ézsajás/Ézsaiás/Izajás[4] az Örökkévaló szájába adván, és minden bizonnyal ez így van néha az én esetemben is, hiszen sokan sokfélék vagyunk. Ha azonban becses olvasóm átlapozza a kicsi könyvecskét, elolvas néhány őt érdeklő szócikket, vagy kedvet kap és többet is elolvas, mint tervezte, akkor – szándékaim szerint – megérti majd, hogy e két szó gyakran mennyire össze is tartozik.


A címszavakról röviden: az ismertetendő szavak a (zsidó élet szervezetei, intézményei, irányzatai, sajtói stb. kivételével) zsidó szavak, amelyek héber[5] vagy arámi[6] vagy jiddis[7] vagy német eredetűek. Mindazáltal ezen zsidó szavak egy része a magyar nyelv által használt szóvá (pl.: balhé, gólem, kóser, sólet stb.), vagy a magyar nyelvet beszélő, magyarországi zsidóság által használt szóvá lett (pl.: kóved, pónem, sábesz, smúzol, széder stb.). E két dolog kapcsolódik egymáshoz, sok esetben egyértelmű átfedés is tapasztalható. A vademecumról: a különféle szótárak szerint a vademecum [vádemékum] szó jelentése: zsebkönyvszerű útikalauz, amely hasznos szakmai és gyakorlati ismereteket, tudnivalókat tartalmazó zsebkönyv, zseblexikon. A latin vade mecum (‘járj velem’) kifejezésből: vadere (‘lép, megy, jár’) és mecum (‘velem’).[8] E kicsinyke vademecum a magyarországi zsidó rétegnyelv gyakrabban használt idiómáit kívánja részben ismertetni, a közismertebbeket, a közérdeklődésre jobban számot tarthatókat. A héber és arámi eredetű szavak mellett, a jiddis és német-zsidó szavakat is összegyűjtöttem, és igyekeztem röviden és lényegre törően, de – reményeim és szándékaim szerint – közérthetően megmagyarázni. Megtalálhatóak az ismertebb zsidó ünnepek, az emlék-, gyász-, böjt- és nevezetes napok egy része; a hagyományos zsidó életút szertartásainak és eseményeinek rövid áttekintése; a zsidó élet jelképeinek, tárgyainak és a hagyományos zsidó közösség és annak életét megvilágító szócikkek; valamint a magyarországi zsidó élet szervezeteiről, intézményeiről, irányzatairól, sajtóiról stb. szóló rövid ismertető is. Ez utóbbiaknál a saját maguk által írtakat és az interneten megtalálható szövegeiket vettem át, hogy így azok a leghitelesebb legyenek. Írtam a közismertebb ételekről és süteményekről, közöttük a Magyarországon annyira még nem, de világszerte ismertekről (pl.: babka, bagel/beigel, blincsesz stb.). Néhány, Magyarországon közismertebb (tv-ből, moziból) démon nevét is belevettem a gyűjteménybe, az első emberpár nevével egyetemben, mert a közvélekedéssel szemben egészen más a jelentéstartalmuk. Nem szerepelnek e könyvecske szócikkeiben személyek, sem szűkebb értelemben vett liturgikus cselekedetek, sem imák, hiszen az utóbbiakat személyesen célszerű megtapasztalni, hiszen az élménydúsabb és nagyobb haszonnal jár.


Kellemes és hasznos böngészést, olvasgatást kívánva e Kicsi zsidó-magyar vademecumban, amelyben sok minden együtt van, röviden és egy kicsit másként, egyszerűen, közérthetően.

Oláh János

[1] A héber idióma feloldása: !זִכרוֹנוֹ לִברָכָה = Áldassék emléke!

[2] Popper Péter: Magunknak írom. In: HVG. 2000/26. szám. 49. o.

[3] Jesájá LV,8.

[4] A bibliai könyveket és személyeket a héber szövegben előforduló nevükön idézem, kivéve azon személyeket, kik a magyar nyelvben a Károli- vagy a katolikus Biblia szövege alapján meghonosodott néven váltak ismertté. A bibliai idézetek a saját fordításaim.

[5] A héber nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv. Klasszikus, archaikus változatát a Tanah szövege tartalmazza, míg modern változata az ivrit, Izrael Állam egyik hivatalos nyelve. A héber nyelv mindennapi használatát fokozatosan az arámi nyelv szorította ki a zsidóság körében, és a IV–V. századra eltűnt, mint mindennapi beszélt nyelv, a funkciója olyan lett, mint a latiné a kereszténységében, mert a liturgia és a vallási irodalom nyelve ez maradt. A nyelvről lásd bővebben, pl.: „A Bibliától a mai Izraelig: a héber nyelv története”. In: Dobos Károly Dániel: Sém fiai. A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története. (Pázmány Egyetem e-Kiadó és Szent István Társulat, Budapest, 2012) 164–204. o. és „Hebrew language”. In: Michael Berenbaum–Fred Skolnik (szerk.): Encyclopaedia Judaica. (2nd ed. Vol. 8., Keter, Jerusalem, 2007) 620–683. o.

[6] Az arámi nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, amely a babilóniai fogság után fokozatosan a zsidóság mindennapi beszélt nyelve lett Izrael földjén az arab nyelv térhódításáig. A nyelvről lásd bővebben, pl.: „Beszélj a te szolgáddal arámul”: az arámi nyelv”. In: Dobos Károly Dániel: Sém fiai. A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története. (Pázmány Egyetem e-Kiadó és Szent István Társulat, Budapest, 2012) 211–244. o. és https://www.jewishlanguages.org/jewish-aramaic, 2019.05.17. Lásd még: →héber nyelv és →ivrit.

[7] A jiddis, a germán nyelvek nyugati ágába tartozik, amely felnémet származéknyelvként alakult ki német nyelvterületen, a középkor folyamán, az ott élő zsidók körében. E nyelvet vitték magukkal anyanyelvként az innen elvándorlók kelet felé, és alakítgatták, bővítgették, formálták azt új hazájukban. Szövegét héber betűkkel írják. A jiddis a zsidóság egyik legelterjedtebb nyelve volt a holokauszt előtt. A nyelvről lásd bővebben, pl.: http://www.wikiwand.com/hu/Jiddis_nyelv, 2019.05.17 és „Yiddish language”. In: Michael Berenbaum–Fred Skolnik (szerk.): Encyclopaedia Judaica. (2nd ed. Vol. 21., Keter, Jerusalem, 2007) 332–338. o. Lásd még: →jiddis nyelv.

[8] Lásd, pl.: http://www.szokincshalo.hu/szotar/?qbetu=v&qsearch=&qdetail=11904; http://tmt-archive.omikk.bme.hu/show_news.html@id=4113&issue_id=452.html és https://idegen-szavak.hu/keres/vademecum, 2019.05.17.